Es akkor elhataroztam, hogy kimegyek a meccsre. Csak persze senki nem tudta megmondani, hogy hogyan jutok oda. Mert mindenkinek kocsija van. Aztan felhivtak az itteni BKV-t (az egyiket, mert persze van tobb, hogy ne legyen olyan egyszeru), megkerdeztek, csak akkor mar keso volt, ugyhogy vegul taxival mentem.
Nagy tomeg, es hogy erezzem, hogy a focirajongok tenyleg a legalja, senki nem beszel angolul. Ingliss, ingliss, es mutatnak, hogy menjek arra, arra, meg tovabb. Ivrit probalkozasaimat figyelemre sem meltatjak, aztan megis hajlandoak nekem eladni egy jegyet.
Az van, hogy minden nepnek megvan a mulatos zeneje, nem is baj, en peldaul a balkanosat azt birom is, de most igy a meccs elott egy oran keresztul a keleti dana pop alapokra kicsit sok volt.
A meccs nem volt egy nagy szam (azert a masodik felido rendben volt), viszont negyven ezer ember az kemeny. Foleg, amikor nem voltak sokkal jobbak a horvatok, akkor ment a felelgetes a szektorok kozott.
A kepek eleg benak, mert a gepem csak vilagosban bir elfogadhatot produkalni.
Pici szurkolo tesoval
Kis gyufaarus lany
Szurkolok rossz minosegben
Amikor meg minden jo volt
